A 2005-ös tábor pályázati beszámolója

A határon túli magyar gyerekek számára szervezett, 2005. július 29-e és augusztus 5-e között megtartott „Gyökerek” elnevezésű táborra boldogan és hálásan tekintünk vissza.

A határon túli gyermekek táboroztatása már hagyománnyá vált a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban, a kollégiumi közélet szerves részét képezi, melyre méltán büszke nemcsak a diákság, hanem a kollégium vezetése is. 2003-ban hátrányos helyzetű kárpátaljai magyar gyermekeket láttunk vendégül Budapesten, a tavalyi évben délvidéki és erdélyi gyermekeket táboroztattunk budapesti otthonunkban. S már 2004 őszétől kezdve nagy örömmel készítettük elő az erdélyi görgényüvegcsűri gyermekek, és a délvidéki Nezsény, Módos, Káptalanfalva, Bóka falvakból származó gyermekek utazását és táboroztatását.

A hozzánk érkező határon túli magyar gyermekek többszörösen hátrányos helyzetben vannak anyaországi társaikhoz viszonyítva: a szomszédos országainkat érintő gazdasági válság okozta anyagi bizonytalanságnál, nincstelenségnél talán még égetőbb a kulturális értékek elérhetőségének hiánya, az egy nemzethez való tartozás-tudat elhalványulásának veszélye, valamint az egyre fokozódó asszimiláció, és különösen a délvidéki gyermekek esetében a többségi nyelv használatának következtében elhanyagolt anyanyelv elvesztése.

Vendégeink nagy része először járt az anyaországban, Budapesten. Sokan közülük szórványvidékről érkeztek, ahol nincs is lehetőségük magyarul tanulni. Néhányan nagyon nehezen, s törve beszélnek magyarul, de nagy örömünkre a tábor hatására egyre bátrabban szólaltak meg magyarul- ha csak néhány mondat erejéig is.

A fiatalokért való tenni és segíteni akarás mellett nagy vágy volt bennünk, hogy megismerjük a határon túli magyarok életét, tanuljunk azoktól az emberektől, akik a „magyarság ízét” jelentik számunkra.

A gyermektábor megszervezéséhez az elmúlt évekhez hasonlóan értékes és nagylelkű segítséget kaptunk a Jézus Társasága Alapítvány és a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium vezetésétől.

A tábor ideje alatt az egész kollégium a táborozó gyermekek birodalmává válhatott. A tágas ebédlő kedvenc helye volt étkezéseinknek, a nagyterem alkalmas volt számunkra egyaránt táncházak, vetélkedők megtartására, esti filmnézésre vagy a szervezőstáb éjszakai kiértékeléseinek megtartására. Az örökmozgó gyermekek a kollégium kondi termét használhatták, s sokat játszottunk a kollégium udvarán is. Imádkozásra, hálaadásra a kápolnában gyűltünk össze.

A tábor szervezőinek lelkesedése, kitartása, önzetlen szolgálata az egész táborra nélkülözhetetlen eleme volt. Nagy öröm volt a tábor fő szervezőinek, hogy az idei táborban a kollégium diákjainak jelentős része (23 fő) bekapcsolódott a tábor előkészületeibe, szervezési feladataiba. A kollégista fiatalok, akik önkéntesen több mint egy hetet ajánlottak fel a nyarukból, s akik embert próbáló, sokszor éjszakába nyúló szorgos szervezőmunkával töltötték a tábor napjait, saját bevallásuk szerint életük legszebb emlékei között tartják számon az idei „Gyökerek” nyári tábort is.

A tábor előkészületeire, különösen a határon túli szervezésre jótékony hatással volt, hogy már kora tavasszal közöltük szervezőpartnereinkkel, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületével, valamint a Görgényüvegcsűri Római Katolikus Plébániával, hogy lesz 2005 nyarán „Gyökerek” gyermektábor, s nem a pályázati eredményektől tettük függővé a tábor megvalósulását. Így idén lehetővé vált, hogy szervezőpartnereink időben megcsináltathassák a gyermekek útleveleit, vízumait.

Ezek az élmények megerősítettek bennünket abban, hogy a jó cél érdekében megéri időt, s energiát áldozni, s táplálta bennünk a kedvet, hasonló ötletek végrehajtásához. Ugyanakkor megtanultuk, hogy egy jó ügy képviselete csak megfelelő menedzseléssel lehet hatékony.

A gyerekek szempontját tekintve igyekeztünk olyan programokat összeállítani, ami személyiségfejlődésükre, ismereteikre, magyarságtudatukra pozitívan hat. Egy hét alatt -amennyire lehetséges – olyan élményeket, tapasztalatokat szerettünk volna nyújtani nekik, amiket „magukkal tudnak vinni”, ami otthoni környezetükre is formáló hatással lehet. Így meglátásunk szerint fontos volt a tábor közösségi jellege: közös étkezések, játékok, feladatok közös megoldása, valamint a tábor kulturális jellege: a Parlament, Budai vár, Esztergom stb. megtekintése. Az e korosztálynál elmaradhatatlan mozgás, játszás, szaladgálás sem maradhatott ki a programból, ami segíthetett abban, hogy a tábor számukra emlékezetesebb maradhasson. Együttlétünket a lelki élmények mélyítették el.

Egy maradandó, élményszerű, vidám nyári programot szerettünk volna biztosítani a gyerekek számára, ami, úgy érezzük, hogy a gondos előkészítő munka és a szervezők lelkesedésének hála, megvalósult.

A program a következőképpen alakult:

Időpont
Program

 

Tevékenység

 

2005.07.29. Érkezés Érkezés, szállás elfoglalása, ismerkedés
2005.07.30. Városnézés, séta, játék Városnézés és séta Budapesten.Délelőtt: Budai Vár (Labirintus), Budavári Mátyás-templom megtekintéseDélután: Állatkert, játékos ismerkedés a Városligetben
2005.07.31. Városnézés, kirándulás Egész napos kirándulás Esztergomba és Visegrádra, szentmise
2005.08.01. Játék, ismerkedés, szórakozás Délelőtt: közösségi játékok,Délután: Csodák PalotájaEste: bemutatkozó est
2005.08.02. Kirándulás, szórakozás Egész napos kirándulás a Balatonra; délelőtt a Tihanyi Bencés Apátság megtekintéseDélután: fürdés, játék
2005.08.03. Kirándulás, játékos ismeretszerzés Délelőtt: Parlament, Szent István Bazilika, MargitszigetDélután: hajókázás (Budapest panoráma),Este: játékos vetélkedő
2005.08.04*.

Kirándulás

-közösségi játékok, sport egy közeli tornaterembenEste: hálaadó szentmisebúcsúvacsora, táncház
2005.08.05. Búcsúzás, hazautazás Délelőtt: közös szentmise,Délután: Indulás haza

* az egész nap zuhogó eső miatt az eredeti program (kirándulás a Budai-hegyekben) helyett otthon maradtunk,  és a kollégiumban és egy közeli tornateremben játszottunk).

Program eredményességi, hatékonyságbeli jellemzése, mutatói

A tábor sikerességének legfőbb mércéi a gyermekek öröme, vidámsága volt. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is csodálatos élmény volt végigkísérni, hogy a kezdetben egymást, s minket sem ismerő gyermekek, fiatalok hogyan nyíltak meg. Beszédes visszajelzés voltak számunkra a hét folyamán e gyermekek felszabadultsága, öröme, ragaszkodása, a búcsúzáskor könnyes arcok, a baráti ölelések.

A programok és a napközi események során alkalmazott általános módszerünk a gyerekekhez való nyitott hozzáállás, a gyerekek felnőttként való kezelése, ugyanakkor az általunk kikötött feltételek következetes megkövetelése és betartatása volt. Úgy érezzük, sikeresek voltunk e téren, ami annak is köszönhető, hogy a gyerekek a nyitottságunkat rendkívüli együttműködéssel viszonozták. A módszert illetően az egyes programokhoz igazodva, az adott program jellegéből fakadó értékeket próbáltuk tudatosítani a gyerekekben.

A tábor során igyekeztünk a gyerekeket Magyarország fontos történelmi nevezetességeivel, természeti szépségeivel, az anyaország kulturális örökségével megismertetni. Ahogy teltek a tábor napjai, s egyre jobban megismertük egymást, közös gyökereinket felfedezve döbbentünk rá újra arra, hogy milyen jó magyarnak lenni.

A gyermekeket kísérő pedagógusok szerint, akik elismerően nyilatkoztak táborunkról, a „Gyökerek” nyári tábor megerősíti a határon túli fiatalokat abban, hogy anyanyelvápolásra járjanak, s hogy keressék a lehetőséget, hogy a magyar kultúra értékeivel találkozzanak.

Boldogan figyeltük, hogyan szövődnek a fiatalok között a határokon átnyúló kapcsolatok, barátságok. S mi is örömmel teszünk majd eleget vendégeink meghívásának, s meglátogatjuk majd őket a Vajdaságban, s Erdélyben.

           2005. augusztus 05-én 30 csillogó szemű, boldog fiatal kelt útra –sokuk bevallása szerint életük legjobb táborozásáról- hazafelé.